A Metszéspont 02 Kiállítás-elméleti, -gyakorlati és Muzeológiai Fórum Egyesület 2002. szeptember 25. napján pontosított, egységes szerkezetbe foglalt

ALAPSZABÁLYA

Az Alapszabály célja, hogy elõsegítse az Egyesület közcélú, közhasznú feladatvállalásainak és cél szerinti tevékenységének hatékony megvalósítását, továbbá, hogy biztosítsa az Egyesületnek a nyilvánosságon, az áttekinthetõ vagyonkezelésen és hatékony gazdálkodáson alapuló törvényes, demokratikus mûködését.

I. FEJEZET
ÁLTALÁNOS RENDELKEZÉSEK
1. Az Egyesület neve:
Meszéspont 02
Kiállítás-elméleti, -gyakorlati és Muzeológiai Fórum Egyesület
Az Egyesület rövidített elnevezése: Metszéspont 02 Egyesület
2. Az Egyesület székhelye: 1117 Budapest, Baranyai u. 21.
3. Az Egyesület jogi státusza, jogállása:
a) az Egyesület jogi személy,
b) az Egyesület Közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI. törvény, továbbiakban Khtv. rendelkezéseinek megfelelõen:
KÖZHASZNÚ SZERVEZET.
4. Az Egyesület közvetlen politikai tevékenységet nem folytat, tevékenysége során országgyûlési képviselõi, megyei, illetve fõvárosi és települési önkormányzati választáson jelöltet nem állít, és nem támogat, szervezete pártoktól független, azokat nem támogatja és azoktól támogatást nem fogad el.
5. Az Egyesület nem zárja ki, hogy a tagjain kívül más is részesülhessen a szolgáltatásaiból.


II. FEJEZET
AZ EGYESÜLET CÉLJAI, FELADATAI
1. Az Egyesület célja: A kiállítás, mint oktatási, kulturális és muzeológiai médium gyakorlatának, hatékonyságának vizsgálata és kutatása, valamint az elért eredmények publikálása.
2. Az Egyesület feladatai:
Az Egyesület egy nyitott, bécsi kiindulási pontú nemzetközi hálózat részeként közmûvelõdési, múzeumi szakemberek, múzeumpedagógusok, illetve az e szakterület iránt érdeklõdõk kapcsolatépítését, eszmecseréjét kívánja elõsegíteni, ennek keretében:
- innovatív programokat, kiállításokat szervez,
- segíti a szakmán belüli kapcsolatteremtést és hálózatépítést,
- eszmecseréket, találkozókat, fórumokat szervez,
- tudományos kutatást végez,
- publikációkat tesz közzé.
Az Egyesület elsõsorban Magyarország és Közép-Kelet Európa problémáira koncentrálva, ezen területen fejti ki tevékenységét.
3. Az Egyesület az 1997. évi CLVI. tv. 26. c. pontjában felsorolt közhasznú tevékenységek közül az alábbiak körében fejti ki tevékenységét:
3. - tudományos tevékenység, kutatás,
4. - nevelés és oktatás, képességfejlesztés, ismeretterjesztés,
5. - kulturális tevékenység


III. FEJEZET
AZ EGYESÜLET SZERVEZETI FELÉPÍTÉSE, MÛKÖDÉSE
1. Az Egyesület szervezeti felépítése:
- Közgyûlés
- Elnökség
2. A Közgyûlés az Egyesület legfõbb döntéshozó, vezetõ szerve.
3. A Közgyûlést az egyesület teljes tagsága alkotja.
4. A Közgyûlés ülése nyilvános, azon bárki részt vehet.
5. A Közgyûlés évente legalább egyszer ülésezik, összehívásáról az elnök gondoskodik.
6. A Közgyûlés ülésére szóló meghívóban meg kell jelölni az ülés, határozatképtelenség esetére az ismételt ülés helyét, idejét és napirendjét. A meghívót az ülés idõpontja elõtt legalább nyolc naptári nappal meg kell küldeni. Határozatképtelenség esetén az Elnökség - az eredetileg meghirdetett ülés idõpontját követõ egy órával, azonos helyen és napirenddel - ismét öszehívja a Közgyûlést, amely a megjelentek számától függetlenül határozatképes, ha a fentiekrõl a tagokat a meghívóban már elõre tájékoztatták. A meghívott tagokat a meghívóban az üléstõl való távolmaradás jogi következményeirõl tájékoztatni kell.
7. A Közgyûlés ülését akkor is össze kell hívni, ha a szavazati joggal rendelkezõ rendes tagság egyharmada - az ok és a cél megjelölésével - kezdeményezi.
8. A Közgyûlés ülése akkor határozatképes, ha a szavazattal rendelkezõ tagok több mint fele (50% + 1 fõ) jelen van.
9. A Közgyûlés személyi kérdésekben titkosan, más kérdésekben nyílt szavazással és - ha az Alapszabály máshogy nem rendelkezik - egyszerû szótöbbséggel, dönt.
10. A Közgyûlés kizárólagos hatáskörébe tartozik, határozathozatal
a) egyszerû szótöbbséggel:
1. Az Alapszabály megállapítása és módosítása,
2. az elnök, az elnökség tagjainak megválasztása, visszahívása, lemondásuk elfogadása,
3. az éves beszámoló és a közhasznú jelentés elfogadása, - az éves beszámolót és közhasznúsági jelentést a Közgyûlés ülése elõtt két héttel, írásban ismertetni kell a tagsággal és azt külön napirendi pontban kell megvitatni,
4. a következõ évi költségvetési terv elfogadása,
5. az Elnökség határozatai ellen benyújtott panaszok elbírálása,
6. állandó bizottságok létrehozása, megszüntetése,
7. más társadalmi szervezethez való csatlakozásról, az Egyesülethez társulni kívánó társadalmi szervezettel való megállapodás, szerzõdés jóváhagyása,
8. alapítvány és vállalkozás létrehozása,
9. saját ügyrendjének meghatározása.
b) határozathozatal minõsített, kétharmados többséggel:
1. az Egyesület feloszlásának és
2. más szervezettel történõ egyesülésének kimondása,
3. tag kizárásának ügyében, másodfokon eljárva,
4. az éves tagdíj összegének megállapítása.
Kizárási ok lehet különösen:
- az Egyesület céljaival ellentétes tevékenység folytatása,
- olyan magatartás tanúsítása, nagy nyilvánosság elõtt (sajtó, TV, rádió, stb.) olyan nyilatkozat tétele, olyan vélemény hangoztatása, ami az Egyesület jó hírnevét, társadalmi megítélését károsan befolyásolja.
11. a) A határozatok nyilvántartása:
A Közgyûlés és az Elnökség üléseirõl jegyzõkönyvet kell készíteni
A Közgyûlésen meghozott határozatokat - az ülésekrõl készült jegyzõkönyvvel egyezõen - be kell vezetni a Hatáozatok Könyvébe, amelynek a határozatokat az alábbiak szerint, tételesen kell tartalmaznia:
1. a határozat számát, sorszámát, év/hó/nap megjelölésével,
2. a határozat szó szerinti szövegét,
3. a határozathozatal idõpontját,
4. a határozat hatályba lépésének idõpontját
5. a határozathozatalban résztvevõk nevét, a leadott szavazat (igen, nem, tartózkodott) megjelölésével.
b) az érintettekkel való közlés nyilvánosságrahozatalának módja:
A Közgyûlés és az Elnökség döntéseit a meghozatalt követõ nyolc napon belül írásban kell eljuttatni az érintetteknek, megjelölve a végrehajtásért felelõs személyt, a jogorvoslat határidejét és módját. A határozatokat, azok jellegétõl függõen - figyelembe véve a vonatkozó adatvédelmi és személyiség-védelmi rendelkezéseket is - a VIII. fejezet 4. pontjában felsorolt módokon is közzé lehet tenni.
12. Az Egyesület biztosítja, hogy a Határozatok Könyvébe, a közhasznúsági jelentésbe és az Egyesület mûködésével kapcsolatos irataiba bárki betekinthessen, a megtekintett iratokról - saját költségére - másolatot készíthessen. Az iratokba való betekintést elõzetesen, írásban kell kérni, a megtekinteni kívánt iratkör megjelölésével.
A betekintést - elõzetes idõpont egyeztetést követõen, a legrövidebb idõn belül - az Egyesület székhelyén biztosítja. Az Egyesület elnöke megtagadhatja az iratok meghatározott körébe való betekintést az Egyesülettel jogvitában álló vagy egyébként ellenérdekû fél számára, továbbá ha az adott iratokba való betekintés bárki adatvédelmi, személyiségi jogát sérti.
13. Az Elnökség: a Közgyûlés ülései között az Egyesület legfõbb vezetõ, operatív döntéselõkészítõ, végrehajtó, ügyviteli, adminisztratív szervezete, amely a Közgyûlés határozatainak szellemében ellátja az Egyesület folyamatos mûködéséhez szükséges feladatokat.
14. Az Elnökség három fõs testületének tisztségviselõit, az elnököt és az elnökség két tagját a Közgyûlés öt éves idõtartamra választja, a tisztségviselõk korlátlan számú alkalommal újraválaszthatók.
15. Az Elnökség szükség szerint, de legalább félévenként egyszer ülésezik. Az Elnökségi ülést az elnök hívja össze. Az üléseken az állandó bizottság(ok) tagjai tanácskozási joggal (szavazati jog nélkül) részt vehetnek. Az elnökség tevékenységérõl évente egyszer köteles beszámolni a Közgyûlésnek. Az elnökség ülései nyilvánosak, zárt ülés tartására kizárólag jogszabályi rendelkezés alapján kerülhet sor. Az elnökség bármely tagja - az ok és a cél megjelölésével - írásban kérheti a Közgyûlés "rendkívüli ülésének" összehívását.
16. Az Elnökségi ülésekre szóló meghívónak tartalmaznia kell: az ülés helyét, idejét és napirendjét. A meghívót az ülés idõpontja elõtt legalább nyolc naptári nappal meg kell küldeni az Elnökség tagjainak.
17. Az Elnökség akkor határozatképes, ha azon legalább két tag jelen van, döntéseit egyszerû szótöbbséggel, nyílt szavazással hozza, szavazategyenlõség esetén az elnök szavazat dönt.
18. Az Elnökség hatáskörébe tartozik:
a) a döntés rendes tagsági viszony keletkezésérõl, döntés a rendes tag kizárásáról,
b) tiszteletbeli tag felkérése, döntés tiszteletbeli tagság megszüntetésérõl,
c) a Közgyûlés összehívása,
d) az Egyesület vagyonának kezelése,
e) eseti (ad hoc) bizottságok létrehozása, megszüntetése,
f) döntés minden olan kérdésben, amely nem tartozik a Közgyûlés kizárólagos hatáskörébe,
g) illetve, amellyel a Közgyûlés megbízza.
19. Az Elnökség feladatai:
a) az Egyesület folyamatos mûködésének irányítása, szervezése, gondoskodva a Közgyûlés határozatainak végrehajtásáról,
b) a tagság, társszervezetek és munkaközösségek, valamint a bizottságok tevékenységének koordinálása,
c) az éves munkaterv elõkészítése,
d) az éves pénzügyi-gazdálkodási terv elõkészítése,
e) az Egyesület éves tevékenységérõl és pénzügyi gazdálkodásáról szóló éves beszámoló összeállítása, és az egyesület elé terjesztése,
f) a közhasznúsági jelentés összeállítása, a Közgyûlés elé terjesztése,
g) a Közgyûlés elõkészítése,
h) az Elnökség évente egyszer köteles tevékenységérõl a Közgyûlésnek írásban beszámolni.
20. Az elnök jogköre és feladatai:
a) az Egyesület hivatalos képviselõje, képviseli az Egyesületet hatóságok és más szervek, személyek elõtt,
b) gondoskodik a Közgyûlés és az Elnökség üléseinek összehívásáról,
c) vezeti a Közgyûlés és az Elnökség üléseit,
d) felelõs az Egyesület törvényes, az Alapszabály szerinti demokratikus mûködéséért,
e) gyakorolja a munkáltatói jogokat az Egyesület alkalmazottai felett (e jogkört átruházhatja),
f) dönt és intézkedik minden olyan ügyben, amely nem tartozik a Közgyûlés, illetve más szerv hatáskörébe,
g) elvégzi mindazon feladatokat, melyekkel a Közgyûlés megbízza,
h) évente egyszer köteles tevékenységérõl az Elnökségnek és a Közgyûlésnek írásban beszámolni.


IV. FEJEZET
A TAGSÁGI VISZONY
1. A tagsági viszony lehet:
a) rendes tagság
b) tiszteletbeli tagság.
2. A rendes tagsági viszony keletkezése: a tagsági viszony az alapító tagoknál a jelen Alapszabály elfogadásával jön létre. A késõbbiek során a tagsági viszony a belépésit elfogadó elnökségi határozattal keletkezik. A belépni kívánó "Belépési Nyilatkozat" kitöltésével kéri felvételét az Egyesületbe. Az Elnökség a nyilatkozat átvételétõl számított 30 napon belül határoz a felvételrõl és errõl írásban értesíti a kérelmezõt.
3. A rendes tagsági viszony megszûnése:
a) a tagság megszûnik:
- kilépéssel,
- törléssel,
- kizárással,
- a tag halálával.
b) a kilépni kívánó tag ezen szándékát írásban közli az Elnökséggel, aki törli a tagot az Egyesület tagjainak sorából,
c) törölhetõ a tagság soraiból az a tag, aki egy évig nem tesz eleget vállalt kötelezettségeinek, az Egyesület tevékenységében nem vesz részt, nem fizeti a tagdíjat és e kötelezettségeinek az Elnökség ismételt felszólítása ellenére 30 napon belül sem tesz eleget. A törlésrõl az Elnökség határozatot hoz, amit írásban közöl az érintettel.
d) ki lehet zárni az Egyesületbõl azt a tagot, aki szándékos, felróható magatartásával, tevékenységével az Egyesület érdekeit súlyosan sérti.
4. Az Egyesület rendes tagja lehet: az a természetes, vagy jogi személy aki elfogadta az Egyesület céljait és Alapszabályát, illetve kérelme alapján az Elnökség az Egyesület tagjainak sorába felveszi.
5. A rendes tagok jogai és kötelezettségei:
a) indítványozási, tanácskozási, szavazati joggal részt vehet a Közgyûlésen,
b) tisztségviselõ választásában részt vehet és bármely tisztségre választható,
c) részt vehet az Egyesület rendezvényein és tevékenységében,
d) igénybe veheti az Egyesület által nyújtott szolgáltatásokat,
e) tevékenységét a jelen Alapszabállyal összhangban kell végeznie, az Egyesület érdekeit sértõ tevékenységet nem folytathat, ilyen magatartást nem tanúsíthat,
f) a Közgyûlés által megállapítandó mértékben és határidõig minden évben be kell fizetnie a tagdíjat. A tagdíj fizetésének elengedését vagy halasztását írásban kell kérni az Elnökségtõl. Az a tag, aki tárgyáv március 31-ig nem fizeti be a tagdíjat, illetve annak elengedését vagy halasztását nem kéri, a IV. fejezet 3. pont c. alpont szerinti szabályokkal törölhetõ az Egyesület tagjai közül.
6. A tiszteletbeli tagsági viszony keletkezése: Az Egyesület tiszteletbeli tagjait az Elnökség írásban kéri fel és a tiszteletbeli tagsági viszony ezen felkérés írásos elfogadásával jön létre.
7. A tiszteletbeli tagsági viszony megszûnése:
a) a tiszteletbeli tagság megszûnik:
- lemondással,
- a tiszteletbeli tag halálával,
- a tiszteletbeli tagsági viszony megszüntetésével.
b) a tiszteletbeli tag ezen tagságáról való lemondási szándékát írásban közli az Elnökséggel, aki törli a tagot az Egyesület tiszteletbeli tagjainak sorából,
c) meg kell szüntetni az Egyesületbeli tiszteletbeli tagságát annak, aki szándékos, felróható magatartásával, tevékenységével az Egyesület érdekeit sérti, illetve az Egyesület tiszteletbeli tagjához nem méltó magatartást tanúsít.
Megszüntetési ok lehet különösen:
- az Egyesület céljaival ellentétes tevékenység folytatása,
- olyan magatartás tanúsítása, nagy nyilvánosság elõtt (sajtó, TV, rádió, stb.) olyan nyilatkozat tétele, olyan vélemény hangoztatása, ami az Egyesület jó hírnevét, társadalmi megítélését károsan befolyásolja.
8. Az Egyesület tiszteletbeli tagja lehet: Az a természetes személy, aki azonosul és magáévá teszi az Egyesület céljait.
9. A tisztelebeli tagok jogai és kötelezettségei:
a) indítványozási, tanácskozási joggal részt vehet a Közgyûlésen,
b) részt vehet az Egyesület rendezvényein és tevékenységében,
c) igénybe veheti az Egyesület által nyújtott szolgáltatásokat,
d) tevékenységét a jelen Alapszabállyal összhangban kell végeznie, az egyesület érdekeit sértõ tevékenységet nem folytathat, ilyen magatartást nem tanúsíthat.
10. Az Egyesület jogi személy tagjai a jogaikat és kötelezettségeit bejegyzett képviselõk útján gyakorolhatják, illetve teljesíthetik.


V. FEJEZET
NYILATKOZATOK, ÖSSZEFÉRHETETLENSÉG
1. Az Egyesület tisztségviselõinek írásban kell nyilatkozniuk
- magyar állampolgárságról,
- arról, hogy nem állnak a közügyektõl eltiltás hatálya alatt,
- arról, hogy a közhasznú szervezet megszûntét követõ két évig nem lehet más közhasznú szervezet vezetõ tisztségviselõje az a személy, aki olyan közhasznú szervezetnél töltött be - annak megszûntét megelõzõ két évben legalább egy évig - vezetõ tisztséget, amely az adózás rendjérõl szóló törvény szerinti köztartozását nem egyenlítette ki.
2. Az Egyesület tisztségviselõi, illetve az ennek jelölt személyek kötelesek valamennyi érintett közhasznú szervezetet elõzetesen tájékoztatni arról, hogy vezetõ tisztséget egyidejûleg más közhasznú szervezetnél is betöltenek.
3. Az Elnökség és a Közgyûlés határozathozatalában nem vehet részt az a tag, aki, vagy akinek közvetlen hozzátartozója (Ptk. 685. §. b. pont), és élettársa a határozat alapján:
a) kötelezettség vagy felelõsség alól mentesül, vagy
b) bármilyen más elõnyben részesül, illetve a megkötendõ jogügyletben egyébként érdekelt. Nem minõsül elõnynek a közhasznú szervezet cél szerinti juttatásai keretében a bárki által megkötés nélkül igénybe vehetõ nem pénzbeli szolgáltatás, illetve a társadalmi szervezet által tagjának, a tagsági jogviszony alapján nyújtott, létesítõ okiratnak megfelelõ cél szerinti juttatás.


VI. FEJEZET
JOGORVOSLAT
1. Az Elnökség kizárást kimondó, illetve belépési szándékot elutasító határozata ellen - annak kézhezvételétõl számított - 15 napon belül  az érintett fellebbezéssel fordulhat az Egyesület Közgyûléséhez. A fellebbezés tárgyában a Közgyûlés a soron következõ ülésen határoz.
2. Az Egyesület bármely szervének jogsértõ határozatát bármely tag polgári perrel támadhatja meg a Fõvárosi Bíróság elõtt.


VII. FEJEZET
KÉPVISELETI, ALÁÍRÁSI JOG
1. Az Egyesület képviseletére az elnök önállóan - önálló aláírási joggal - jogosult.
2. Az Egyesület bankszámlája feletti rendelkezési jogot a három tagú elnökség bármely két-két tagja együttesen gyakorolja.


VIII. FEJEZET
AZ EGYESÜLET GAZDÁLKODÁS, A NYILVÁNOSSÁG
1. Az Egyesület mint önálló jogi személy, vagyonával önállóan gazdálkodik, tartozásaiért saját vagyonával felel. Az Egyesület vagyona elsõsorban a tagok által fizetett tagdíjakból, jogi személyek és magánszemélyek felajánlásaiból, hozzájárulásaiból képzõdik. A tagok saját vagyonukkal - a tagdíj fizetési kötelezettségein túlmenõen - nem felelõsek az Egyesület tartozásaiért.
2. Az Egyesület végezhet vállalkozási tevékenységet és részt vehet vállalkozásban. Az Egyesület vállalkozási tevékenységet csak másodlagosan, közhasznú céljainak megvalósítása érdekében, azokat nem veszélyeztetve folytathat. A gazdálkodás során elért eredményét nem osztja fel, azt csak a cél szerinti tevékenységre fordíthatja.
3. Az Egyesület váltót, illetve más hitelviszonyt megtestesítõ értékpapírt nem bocsáthat ki. Vállalkozásának fejlesztéséhez közhasznú tevékenységet vestélyeztetõ mértékû hitelt nem vehet fel, az államháztartás alrendszereitõl kapott támogatást hitel fedezetéül, illetve hitel törlesztésére nem használhatja fel.
4. Az Egyesület évente közreadja mûködésének módját, beszámolóit, a Közgyûlés és az Elnökség által hozott határozatokat, valamint az Egyesület által nyújtott cél szerinti szolgáltatásokat, a szolgáltatások igénybevételének módját, valamint a rendezvényeket az alábbi módokon teszi közzé:
-  az Egyesület székhelyén lévõ hirdetõtáblán,
-  a Magyar Múzeumok, illetve a Múzeumi Hírlevél címû folyóiratokban, valamint
-  a szélesebb nyilvánosságot érintõ információkat országos napilapokban teszi közzé.


IX. FEJEZET
AZ EGYESÜLET MEGSZÛNÉSE
1. Az Egyesület megszûnik:
a)  feloszlással,
b)  más társadalmi szervezettel történõ egyesüléssel,
c)  feloszlatással,
d)  megszûnésének megállapításával.
Az a) és b) pontok szerinti megszûnés a Közgyûlés, a c) és d) szerinti a bíróság hatáskörébe tartozik.
2. Az Egyesület megszûnése esetén vagyona a Közgyûlés által meghatározott, hasonló közérdekû célok megvalósítása érdekében tevékenykedõ társadalmi szervezetre: társaságra, egyesületre, alapítványra vagy más szervezetre, illetve intézményre száll.


X. FEJEZET
VEGYES ÉS ZÁRÓ RENDELKEZÉSEK
1. Az Egyesület mûködésére és az Alapszabályban foglalt rendelkezéseken kívül az Alkotmány, a Polgári Törvénykönyv, a közhasznú szervezetekrõl szóló 1997. évi CLVI törvény, az egyesülési jogról szóló 1989. évi II. törvény és a társadalmi szervezetek gazdálokodási tevékenységérõl szóló, vonatkozó jogszabályok, rendelkezések az irányadók.
2. Jelen okiratot a Meszéspont Budapest Kiállítás-elméleti, -gyakorlati és Muzeológiai Fórum Egyesület a 2002. szeptember 25. napján pontosította.

 
Budapest, 2002. szeptember 25.



Aczél Eszter Krisztina
elnök